Android Rendszer

Manapság leginkább mobil eszközökön találkozhatunk Android operációs rendszerrel. A platform lényeges része a Google eszköztár, amely lehetővé teszi, hogy a Google (illetve Gmail) azonosítónk megadása után a névjegyzéket, az üzeneteinket, a beszélgetéseinket, a naptárunkat, illetve a webes fotóalbumunkat az operációs rendszer szinkronban tartsa. Ha levelezni kezdünk egy új partnerrel a Gmail keretein belül, akkor az Android névjegyzékében megjelenik az új név; ha egy telefonhívás után felvesszük a névjegyzékbe a hívó adatait, akkor a Gmail kapcsolataink között jelenik meg szinte azonnal, s igaz ez a naptárunkra, illetve a GTalk beszélgetéseinkre is. A mobilban lévő kamera segítségével készített fotókat meg tudjuk osztani a Picasa portálon, illetve a Latitude használatával megoszthatjuk a pontos helyzetünket ismerőseinkkel.

Képesek vagyunk egy Chrome leszármazott böngészővel a világhálót elérni, a mobil eszköz tudása megfelel egy átlagos böngésző tudásának (2.2 verzió esetén Flash Lite 10.1 révén Flash tartalom is működik), bár az élménynek a kijelző mérete szab határokat, a szöveg újratördelése és a kényelmes zoom funkciók okán mégis hasznos lehet utazás közbeni internetezésre.

A platform alapból támogat különféle multimédia formátumokat, legyen az zene vagy videó, ám a letölthető programok révén szinte alig van olyan média fájl, amelyet ne tudnánk megszólaltatni.

Google Play 

Az Android további érdekessége a Google Play (vagy Play Áruház), korábbi nevén Android Market, ahol több mint 520 000 kategorizált alkalmazást tudunk letölteni a telefonunkra. Vannak köztük ingyenesek és fizetősek is.

Az Android platform abból a célból született, hogy egységes nyílt forrású operációs rendszere legyen a mobil eszközöknek (és itt elsősorban az okostelefon kategóriát kell érteni, mintsem egyszerű mobiltelefonokat). Az elképzelés alapja egy Linux alapú operációs rendszer volt, amelyet úgy alakítanak át, hogy képes legyen problémák nélkül kezelni a mobil eszközök integrált hardvereit (érintőképernyő, WiFi, HSDPA, Bluetooth, stb.). Az első lépéseknél nem volt szó Java nyelvről, azonban a Google 2005 júliusában megvásárolta az Android nevű céget, és új irányt adott a fejlesztésnek: a Linux kernel fölé egy virtuális gép került, amely a felhasználói felület kezeléséért és az alkalmazások futtatásáért felelős.

Ez nem ment egyik napról a másikra, és a Google az első évben igen csöndesen dolgozott, 2007 elején kezdtek kiszivárogni olyan hírek, hogy a Google belép a mobil piacra. Az iparági pletykák végül igaznak bizonyultak, bár sok esetben túlzó állításokat és rémhíreket lehetett olvasni a híroldalakon. 2007. november 5-én az Open Handset Alliance bejelentette az Android platformot, kiknek tagjai között több tucat mobil technológiában érdekelt céget megtalálunk, akik érdekeltek egy szabad és nyílt forrású platform bevezetésében.

Napjainkra az Android platform iránt a mobiltelefon és a Tablet gyártók izgalmát leszámítva nagy érdeklődés mutatkozik a gépjárművek fedélzeti számítógépét és navigációját szállító cégek, illetve az ipari automatizálás irányából is, hiszen minden olyan helyen kényelmes az Android, ahol alapvetően kicsi a kijelző, limitáltak az erőforrások és az adatbevitel nem egérrel és/vagy billentyűzettel történik.

A platform egyszerűnek tűnik, és messziről nézve egyszerű is, vessünk egy pillantást az alábbi ábrára:

Az Android 1.0 (Apple pie) platform 2008. október 21-én került kiadásra Apache licenc alatt, amely - egy szűk fanatikusokból álló rétegen kívül - nem nyerte el igazán az átlag felhasználók tetszését. A platform stabilitása megfelelő volt ugyan, inkább a használhatósága volt nehézkes, sok esetben pedig a kinézete nem volt megfelelő. A HTC által gyártott G1 is inkább csak koncepció-telefon volt - elősegítendő a fejlesztők munkáját, illetve felkeltendő a cégek érdeklődését, mint használható mobil eszköz.

Android 1.1 (Banana bread) 

Ez a jelentéktelen mértékben elterjedő kiadás 2009. februárban jelent meg, felkerült a G1 telefonokra, sok apró hibát javított, amely az eltelt pár hónap alatt napvilágra került, de az igazán égető problémákra nem adott gyógyírt.

Android 1.5 (Cupcake) 

Majd fél évvel az első verzió után jelent meg a 2.6.27 verziójú Linux kernelen alapuló Android platform, amely tucatnyi újítást tartalmazott:

• Szoftveres billentyűzet automatikus kiegészítés funkcióval
• A2DP Bluetooth támogatás, illetve automatikus headset csatlakozás
• Új UI komponensek
• Animációk a képernyőváltások között
• Feljavított Copy-Paste funkció
• Videók és képek közvetlen feltöltése a YouTube és a Picasa portálokra

Android 1.6 (Donut) 

A 2009 szeptemberében megjelenő 1.6 verzió az előző kiadás ráncfelvarrásaként érkezett:

• Android Market javítások
• Feljavított galéria funkcionalitások (több kép kijelölése közös művelethez)
• Hangfelismerésen alapuló funkciók
• A teljes platformban keresni képes kereső
• A használt technológiák frissítése, WVGA felbontás támogatása, egyéb optimalizálások

Android 2.0/2.1 (Eclair) 

A 2009 októberében kiadásra kerülő 2.0 verzión a Google régebb óta dolgozott, s a változások is mélyebbre hatottak, ami a verziószámból is látszik:

• 2.6.29 Linux kernel
• Hardverre optimalizálás
• Változatos képernyőméretek és felbontások támogatása (NetBook és Tablet támogatás)
• Újraértelmezett grafikus felület
• HTML5 támogatás
• Multi touch támogatás
• Bluetooth 2.1 támogatás
• „Élő” háttér

A 2.0 kiadása után nem sokkal érkezett a 2.0.1 verzió, amely több apró - de bosszantó - hibát javított, illetve 2010. januárban a 2.1 verzió, amely további javításokat hozott az Android világába. Az Eclair legsikeresebb verziója a 2.1 lett, a 2.0 és a 2.0.1 minimálisan terjedt el, az OHA tagok eszközeire csak 2.1 került fel.

Android 2.1 (Eclair) operációs rendszerrel rendelkeznek a Sony Ericsson X8, Samsung Galaxy Spica (GT-I5700), Galaxy 3 (GT-I5800) és Galaxy S (GT-I9000) mobiltelefon modellek és a Motorola Defy (Motorola MB525) Model.

Android 2.2 (Froyo)

2010 májusában mutatta be a Google az I/O fejlesztői konferencián:

• Feljavított böngésző: Flash 10.1 és akár háromszor gyorsabb JavaScript
• JIT támogatás, amely a CPU igényes feladatokat 400-500 százalékkal gyorsíthatja
• Stream és push támogatás
• Menürendszer jobbra forgatás lehetősége
• Adhoc WiFi megosztás
• Teljesítménybeli és felületi javítások
• Az alkalmazások nagy részét a MicroSD kártyára lehet másolni és ugyanígy vissza is lehet.
• Hang alapú tárcsázás
• Névjegymegosztás Bluetoothon keresztül

Android 2.3 (Gingerbread) 

2010. december 6-án jelentette meg a Google az Android 2.3 Gingerbreadet és vele együtt a Samsunggal közös Nexus S telefont.

• Új felhasználói interface
• Nagyobb felbontású kijelzők támogatása
• 2.6.35.7 Linux kernel
• WebM videolejátszás támogatás
• Near Field Communication támogatás
• Továbbfejlesztett másolás-beillesztés funkció
• Átalakított gyári virtuális billentyűzet, multitouch támogatás
• Javított energiagazdálkodás, hosszabb üzemidő
• Optimalizáció (gyorsabb, hatékonyabb működés)
• Internethívás (VoIP) támogatása
• Letöltéskezelő a hosszú ideig tartó HTTP letöltésekhez
• Új szenzorok (pl. giroszkóp) támogatása és kezelése
• YAFFS helyett ext4 fájlrendszer használata

Android 3.0 (Honeycomb) 

• Tablet PC támogatás
• Újragondolt felület
• Tablet PChez optimalizált kezelés (pl. átalakított, megnövelt méretű virtuális billentyűzet)
• Többmagos processzorok támogatása
• Teljes kompatibilitás a korábbi verziókra készült programokkal
• Fejlettebb szövegkijelölés, copy-paste
• USB és Bluetooth külső billentyűzet kezelése
• Javított WiFi hálózatkeresés és Bluetooth tethering
• Felújított, kibővített gyári alkalmazások (böngésző, kamera, galéria, névjegyzék, e-mail)

Android 3.2 (Honeycomb) 

Android 4.0 (Ice Cream Sandwich) 

2011. október 19-én jelent meg a Samsunggal közös Google Galaxy Nexus telefonon. Valószínűleg ezeken a készülékeken elérhető lesz: Sony Ericsson: Xperia: Arc, Arc S, Play, Neo, Neo V, Ray, Mini, Mini Pro, Pro, Active, Live with walkman ( összes megerősítve)

Samsung: Nexus S, Galaxy S2 , Galaxy S II (megerősítve), Galaxy W, Galaxy R (megerősítve), Galaxy Note (megerősítve)

Motorola: Defy+, ATRIX, RAZR (megerősítve), DROID RAZR (Magyarországon nem elérhető)(megerősítve), DROID Bionic (Magyarországon nem elérhető)(megerősítve), ATRIX 2, Photon 4G (Magyarországon nem elérhető), DroidX2 (Magyarországon nem elérhető), Milestone 3

Garantáltan Android 4.0-t kapó HTC készülékek: Sensation, Sensation XL, Sensation XE, EVO 3D, Rezound (Magyarországon nem elérhető), Vivid (Magyarországon nem elérhető), EVO 4G (Magyarországon nem elérhető)

Garantáltan Android 4.0-t kapó LG készülékek: Optimus 2X, Optimus Black, Optimus 3D

Alcatel: OT-995

• Tablet PC,Mobiltelefon támogatás
• Újragondolt felület
• Feljavított Copy-Paste funkció
• Face Unlock funkció
• Átméretezhető widgetek
• Nagyobb felbontású kijelzők támogatása
• Új böngésző, amely maximum 16 egyszerre megnyitott fület támogat
• Beépített adatátviteli naplózási funkció